Dátum: 2019 június 27. (csütörtök) | László

hírek

Az UTE új kapusképzési rendszerének féléves eredményeiről

Akadémia szakosztály 2019-01-05 Megtekintések száma: 751

Elbert András vezető kapusedzőnket az ősz  tapasztalatairól kérdeztük, beleértve a toborzók tanulságait is

Hány éves fejlesztési tervekre kell gondolnunk, amikor a kapusok személyes fejlesztési rendszeréről beszélünk az UTE Akadémián?

A kapusok képzése egy véget nem érő folyamat, korosztályonként aktuálisan más-más képzési célokkal. Filozófiánk alapja, hogy az UTE Labdarúgó Akadémián nem a hétvégi bajnoki mérkőzésekre készítjük fel a kapusokat (az csak képzési eszköz és felmérési pont), hanem a felnőtt  labdarúgás számára képezzük őket.  Arra fókuszálunk, hogy a korosztályainkból kikerülő kapusok az életkoruknak és a személyes kompetenciáiknak megfelelő magas színvonalú képzést kapják. Így U19-ben már minden alapelvnek meg kell feleljenek, ami egy korszerű felnőtt kapusra jellemző.


Honnan hová tud eljutni egy kapus 1-1,5-2 év alatt általában és nálatok?

Azt, hogy általában hova tud eljutni, nem tudom megmondani, számunkra a lényeg, hogy a mi kapusaink miként fejlődnek. Az elmúlt fél év tapasztalatai alapján azt mondom, hogy a mi képzési rendszerünkben a kapusok technikailag rendkívül magas szintre jutnak, ugyanakkor ez mérkőzésteljesítményben nem feltétlenül realizálódik mindig mindenkinél. Ennek alapvető oka az idegrendszer fejlődésének korosztályonkénti szakaszai, amit természetesen mindannyiunknak figyelembe kell vennünk.

A kapusok rendszerszerű fejlesztése megköveteli kapusedzőink minél hatékonyabb egyéni képzését, ezért is követjük a legfrissebb nemzetközi trendeket, hogy aztán a napi munkánkba beépítsük.


Nemzetközi szemmel milyen a magyar utánpótláskapus-mezőny? Hol helyezkedik el ebben az UTE?

A nemzetközi mezőnyre nyilván nincs teljes rálátásunk, viszont a hazai mezőnyben az eddigieknél markánsabb státuszt kell elérjünk. Ehhez tartozik első lépésként már a kisebb korosztályoknál a  kifejezetten tehetséges kapusok akadémiánkra történő integrálása. Ezért is tartunk rendszeresen kapuskiválasztó napokat, szezononként többet (2019. január végi toborzónk). Célunk, hogy minden korosztályban 2-3 egyforma képességű kapust foglalkoztassunk.

 

Mi a tehetségek lemorzsolódásának leggyakoribb oka itthon?

Ez egy nagyon összetett probléma. A profijátékossá-válás hosszú és rögös út, amit csak a legjobbak és a legerősebbek tudnak végigjárni. A gyerekeket addig rengeteg hatás éri a mindennapjaikban és persze a sportpályákon, potenciálisan ezek bármelyike oka lehet annak, hogy valaki bármilyen tehetséges, elvész az élsport számára. 


Mikorra várhatók rendszeretek első eredményei, mik lesznek azok, mit kell figyeljünk?

Képzési rendszerünk első eredményei már most is szemmel láthatóak. Naponta elemezzük kapusainkat, s ezek alapján személyre szabott fejlesztési terveket készítünk számukra. Persze a mindenki által várt szintmérő az, amikor tanítványainkra felfigyelnek NB II-es, NB I-es felnőtt vagy külföldi csapatok.

 


Ha lehetőségetek lenne, mi az, amin azonnal változtatnátok az utánpótlásképzésben?
 

1. eredménycentrikus forráselosztási rendszer

2. az egyén képzésének és fejlesztésének egyértelmű előtérbe helyezése (a csapateredmény nem cél, hanem ehhez eszköz)

3. a jelenlegi “játékoskereskedelem” rendszerének szabályozása

4. az utánpótlásedzők kiválasztása, képzése és megbecsülése

Köszönjük az interjút: eredményes, sikeres munkát és tavaszt kívánunk, hajrá, UTE! 

Kedvelj minket a Facebookon!

1%

UTE az utánpótlásértAdószám: 18165159-1-41